SZELLEM

Értelmem a tudatosság csírája.

 

A SZELLEM alapvetően egy tág (kissé zűrzavarossá lett) fogalom, ezért elsőként annak kereteit szeretném itt lefektetni, én mit értek alatta.

A SZELLEM a belső vezető, az irányadó, a saját személyes keretrendszerünk.

Magában foglalja a TUDATOS részünket, tehát a személyiséget olyan aspektusból, hogy az önmagunkról valamint a világról való gondolkodásnak milyen állomásán is tartunk éppen (az elménk milyen mértékben uralja életünket, vagy mi magunk milyen mértékben vagyunk képesek látni az elménk automata működését, és szabad akaratunkkal élve magasabb nézőpontból meghozott döntések mentén cselekedni); továbbá magában foglalja TUDATTALAN keret-tartalmainkat, tehát a korai életszakaszainkban megszilárdult (személyessé tett "tudatalatti") mintákat, valamint a transzcendens (TUDATON TÚLI vagy "tudat-feletti") programrendszerünket (családi és személyes karmikus vállalások, stb.), beleértve a figyelő tudatosságot a legmagasabb (megvilágosodott) szintekig, amivel végsősoron az univerzális intelligenciához kapcsolódunk.

Véleményem szerint az a "többlet", ami ezen felül az élettel és istennel transzcendens szinteken még összekapcsol bennünket, az a LÉLEK energiaminőségébe sorolandó.

Bár e kettő sok esetben nehezen (vagy egyáltalán nem) boncolható szét, mégis két különböző polaritást képviselnek. A lélek a női (YIN), "jobb agyféltekés" energiaként jellemezhető leginkább (érző, változékony), míg a szellem a férfias (JANG) "bal agyféltekés" (keretet adó, szilárd) aspektusainknak felel meg.

Figy-elem és ért-elem

ÉRZ-ELEM szóval kategorizáljuk a LÉLEK terében megnyilvánuló (elemi) energia-minőségeket,

a FIGY-ELEM szóval pedig a SZELLEM terében megnyilvánuló alap-energiát.

/Valójában mindkét FŐ-ELEM egy igen rugalmas, széles spektrumú transzcendens forma; a legpontosabban talán igaz (isteni) önvalónk névvel körülírható valódi lényünk két fő aspektusa. Mely kettő végsősoron az EGY önvalónk polarizálódott megnyilvánulása. A széles spektrumú alatt azt értem, hogy míg folyamatos kapcsolatban áll a tápláló univerzális forrással, mégis képes az anyagban is jelen lenni, a legelemibb (sejt) szinten hatást kiváltani./

Ahogyan az érzelmek (s főleg az általuk előidézett lelkiállapotok) is hatással vannak a gondolkodásunkra – beszűkíthetik elménket, vagy teret nyithatnak magasabb nézőpontok felé –, úgy a FIGYELEM is viszont képes behatolni a lélek terébe, és hatást kiváltani.
Amire figyelsz, annak (szellemi) energiát adsz.

A FIGYELEM olyan energia,

ami a szellemed magjából bármit képes táplálni, feltölteni, átlényegíteni.

Ez tehát egy a forrásból fakadó, (isteni), szent minőség, ezért is mondja a magyar, hogy FIGYELMET SZENTELNI.

 

A figyelmed összpontosításával változásokat idézhetsz elő, ez kint és bent egyaránt igaz. Ha a bosszúságokra figyelsz, és naphosszat azokon pörgeted magad, egyre rosszabb érzelmi állapotba tudsz kerülni, és mindenütt újabb nem kívánatos dolgokat találsz majd. Ha keresed a szépet, töltőt, szeretettelit és a kihívások megoldását, sokasodni fognak a jó dolgok, és növekedni fog az életerőd. (Ha egy másik ember jó tulajdonságainak kibontakozását figyeled tiszta, elvárásmentes kíváncsisággal, akkor ezek erősödni fognak őbenne.)

A nagy spirituális tanítók, tanítások is mind arról beszélnek, hogy ha a tudatos (ítéletmentes) figyelmeddel át tudod világítani az érzelmi tartalmaidat, akkor ennek segítségével fel tudod oldani, el tudod engedni azokat, ki tudod vezetni a diszharmonikus érzelmi töltéseket.

Igen ám, de ott van az a HA, ami jelen esetben is az egyensúly, az arany középút felé fordítja a figyelmünket.
Ha a személyiséged is képes a változásra, elengedésre; alkalmas állapotban van az új befogadására. Amíg ez nincs teljesen rendben, könnyen belecsúszhatunk például a félelem lejtőjén abba a torzításba, hogy jaj, a diszharmonikus érzelmeknek nem szabad FIGYELMET SZENTELNEM, mert akkor azok elhatalmasodnak és felemésztenek; inkább a jó dolgok felé fordulok! ... De akkor meg nagy valószínűséggel elfojtok, lehazudok, lehasítok önmagam igazságából egy darabot. (Sőt, valószínűleg még akkor is, ha óvatosságból csak egy kicsit merek rájuk figyelni, aztán nem foglalkozom velük többet.)

Mégis min múlik, hogy valaminek figyelmet szentelni "jó" vagy "rossz" irányba visz; honnan tudom, meddig épít, ha a fájdalmaimra, sérelmeimre, bosszúságaimra figyelek? Mi a kulcs, ami mentén megtalálható az arany középút?

Itt lép be a képletbe az ÉRTELEM.

Az ÉRT-ELEM a szellemi figyelem-energia azon része,

ami a személyiségünk terében alakul ki,

s fejlődik napról napra az élettapasztalataink összegzései által.

Ez a SZEMÉLY-es nézőpont határozza meg, hogy mennyire vagyok képes jól menedzselni a saját érzelmi világomat, az életemet, és meddig viszem magam "tévutakra". Hogy egy adott pillanatban az események kiváltotta érzelmeket felismeréssé, (aha-élménnyé) tudom-e érlelni, mintegy megtalálva a kirakós hiányzó darabját, ami után végre tovább lehet lépni; vagy a zavarodottságomat, elveszettségemet, tehetetlenségemet erősíti fel, elmélyítve az adott problémakört.

Tehát nagyon sok múlik azon, hogyan ÉRTELMEZEM az adott tapasztalást,

MEGÉRTEM-e a saját megélésemet, reakciómat,

és FEL TUDOM-E ISMERNI, mit tehetnék másképp.

A probléma gyökere

Mivel a helyzetek és megélések variációs lehetősége végtelen, nehéz biztos támpontokat adni, mégis a következő tényezők alapján talán közelebb kerülhetsz a felismeréshez, hol akadsz el a folyamatban.

 

Ha egy probléma újra és újra felbukkan, egyre fájdalmasabb érzelmeket ébresztve,

az leginkább két esetben fordul elő:

 

1. Van még a témában valami, ami a tudattalanodban működve felfedezésre, felismerésre vár

Ha a tudattalan és a tudatos nincs összhangban, a teremtés szintjén mindig a tudattalan "győz".

Sokszor egészen addig nem tud a tudattalan tartalom rendesen és véglegesen kitisztulni, illetve az élethelyzetek teremtődése tartósan új irányt venni, amíg hiányzik egy láncszem a sorból.

Tapasztalatom szerint a személyiségben ("tudat alatt") rögzült minták makacsul tartani képesek magukat minden spirituális gyakorlat, energetikai tisztítás, transzgenerációs oldás, stb. mellett is, amíg meg nem találjuk önmagunkban azt a gyermekkorban elakadt darabkánkat, aki még magába zárva rögzíti a diszharmonikus lelki tartalmakat, hiányállapotokat; s be nem öleljük végre magunkba.

Ugyanakkor a belső gyermekkel folytatott munka is elakadhat egy ponton, ha a transzcendens szférákban – akár transzgenerációs térben (családi minták), akár a szellem programjaiban és/vagy lélek csomagjában hozva (karma) – nincs felfejtve a valódi gyökér-ok, ami a gyerekkori traumának is előfeltétele volt.

Ezért van, hogy rengeteg esetben nem elég egyszer nekifutni, a lényegi nehézségeink csak folyamatmunkában oldhatók meg, lépésről lépésre, rétegről rétegre. Számtalan tényező összjátékára van szükség a fordulópont bekövetkezéséhez, arra buzdítlak, tarts ki, gyűjts erőt, és keress tovább.

A kíváncsiság, de legalábbis a megérteni vágyás szándékával keress, mert a megoldani AKARÁS is akadályt képezhet. Ne várd el magadtól, hogy egy esetleg többszáz élet óta görgetett, 20-30-40 éve tartósított dolgot egycsapásra meg tudj oldani; ahogy egyetlen segítőtől se várd el azt, hogy egy személyben minden benned felmerülő kérdésben válaszhoz kísérjen!

2. Már minden lényegi információt összeszedtél,
látod az összefüggéseket, mindent értesz,
de valamiért
az érzelmi transzformáció mégsem tudott még bekövetkezni, kiteljesedni

Az érzelmi munkát nem lehet megspórolni!

Sokan mondják nekem, hogy jaj, annyit bőgtem ezen, nem akarok már megint sírni.

Érthető a fáradtság; sokszor a saját túlzó elvárásaink nyomán juttatjuk magunkat csalódottságba, elkeseredettségbe, önerőnk elgyengülésébe; és olykor a segítők saját fejlődési folyamatainak (vakfoltjainak) "áldozataivá" válva is bizalmat, hitet veszíthetünk – esetleg a kettő együtt. (Ha egyik sem, akkor is lehetnek a folyamatban fáradási pontok, amikor erőt kell gyűjteni, pihenni, töltődni.)

Ugyanakkor fontos tudatosítanunk, hogy sírni is kétféleképpen lehet. A fájó érzések megnyilvánulása mentén, illetve akkor, ha valamit végre megtalálunk, ami oly régóta hiányzott. Ez utóbbinál is vannak pillanatok (rövidebb szakaszok), amikor még a fájdalom kap újra teret a lélekben, és annak ereje ürül, ugyanakkor mellé kerül egy örömteliséggel, oltalommal és kegyelemmel átitatott gyönyörű minőség is, aminek következtében a folyamat végén felszabadulást, megkönnyebbülést, örömöt és végül hálát élhetünk meg. Sokszor ezt is fokról-fokra, lépésről lépésre.

Az önismereti munka leginkább egy életstílus, egy szemléletmód, mintsem ideig-óráig tartó terápiás munka, ahogyan sokan hiszik még az elején.

Annak a fajta sírásnak, és mélyre merülési munkának hosszú távon nem sok értelme van, amikor a trauma újra és újra történő felidézése, eljátszása mentén egyre intenzívebben tapasztalod a szenvedést, és még több nap elteltével is úgy érzed magad, mint akin átment egy úthenger. Aztán két hét múlva megint nekifutsz, megint csak a nehéz van boncolva, s hétről hétre egyre nehezebb érzelmeket kiváltó, egyre súlyosabb gondolatok keletkeznek a tudatodban, miközben az életedben kevés dolog változik, és végeredményben egyre fogyatkozik a lélek-erőd, élet-erőd. Ha ilyet tapasztalsz, ott valami lényegi információ vagy energia hiányzik, s valószínűleg számodra nem az a megfelelő út vagy irány.

Érzelmi blokkokat feloldani azonban tényleg csak akkor lehet igazából, ha átéled, átérzed a régi érzelmet, és megengeded magadnak, hogy – akár sírás kíséretében – a helyére töltődhessen valami szeretetteli, elfogadást és megértést elősegítő, együttérző fényesség.

Ha személyes támogatásra, egyedi útmutatásra van szükséged, itt érhetsz el:

~~~~~~~

Univerzális törvények

Léteznek egyetemleges törvények,

melyek alól egyetlen ember sem vonhatja ki magát,

hiszen minden létezőt áthatnak és rendeznek.

Akár tudunk ezekről, akár nem, ugyanúgy velünk vannak, mint fizikai síkon a gravitáció. Szinte észrevétlenül mindent meghatároznak, megalapoznak, így bizonyos keretek közé zárják az érzelmi és a fizikai valóságot is, amit képesek vagyunk magunknak megteremteni.

A törvények számát illetően nincs igazi megegyezés, a leggyakoribb szám a 7, illetve a 12, és esetenként sajátos színezetet kapnak, vagy kiegészülnek.

Én most nem a számukkal törődöm, inkább sajátos csokorba rendezve igyekszem a lehető legtisztábban és legegyszerűbben bemutatni a lényegüket.

ENERGIKUS EGYSÉG

Az EGYSÉG törvénye

Minden EGY.

Az univerzumban abszolút minden kapcsolatban áll, egészet alkot.

Mindannyian érző és intelligens lények vagyunk, és mind emberiség szinten, mind az egész ökoszisztémával állandó kapcsolatban állunk. Csak EGY energia-áramlás van, a mindenség egyetlen létező egység. Intelligens és szeretetteli.

A REZGÉS törvénye

Minden, ami az univerzumban jelen van, egy bizonyos frekvencián rezeg, tehát ENERGIA.

Tudhatjuk jól általános tanulmányainkból, hogy rezgés a hang vagy a fény is, ahogyan minden fizikai anyagnak van rezgése. A tudomány a kvantumfizikán keresztül eljutott oda, hogy szubatomi szinten már nem is anyagot találunk, hanem tiszta energiát.

Az ÁRAMLÁS törvénye

"Az energia nem vész el, csak átalakul."

Az energiák örökké és folyamatosan alakulnak, mozognak, mindig kiegyenlítődnek, mert végső soron megmaradnak.

Körülöttünk minden állandó mozgásban van, még akkor is, ha esetleg szilárd anyagnak látjuk. Celluláris vagy atomi szinten már mérni tudjuk, de miden síkon folyamatos energiaáramlás zajlik.

A RELATIVITÁS törvénye

A dolgok semlegesek, és minden viszonylagos. Minden VAN.

Egy magasabb nézőpontból minden EGY, tehát egyetlen konkrét személy, tapasztalat, érzelem vagy cselekedet csak valami mással összehasonlítva, valami keretrendszer mentén minősülhet jónak vagy rossznak. Minden megítélés nézőpont kérdése.

FRAKTÁLIS RENDSZER

FRAKTÁL-törvény

Ami kint, az bent; ami fent, az lent; ami kicsiben, az nagyban.

Ami itt a földön van, az minden az univerzum intelligens energiájának leképeződése, és az alapképletek, avagy mintázatok az egész világegyetemben ismétlődve fellelhetőek. A különböző síkok között harmónia, megegyezés és egymásra hatás létezik. A leggyakrabban az aranymetszés kerül itt szóba, a spirális formával, de az ismétlődések számtalan nézőpontból megtalálhatóak.

A VONZÁS törvénye

A hasonló a hasonlóhoz vonzódik, rezgések szintjén mindenképpen.

A régi mondás, miszerint ellentétek vonzzák egymást, csupán az egymást kiegészítő képességek, vagy a mágnesesség nézőpontjából értelmes. Az energiák, rezgések, (beleértve érzések és tudattalan tartalmak) mentén az elsődleges törvény az azonos azonosat vonz. Csak ezen felül léphet működésbe a mágnesesség és minden egyéb kiegészítő tartalommal kapcsolatos vonzalom.

A HATÁS törvénye

A KARMA törvénye; ok-okozat; ki mint vet, úgy arat.

Minden tettünk kivált valami reakciót, és következményét előbb-utóbb tapasztaljuk.

Ezt fizikai síkon könnyű megfigyelnünk, akár létrehozunk, akár elpusztítunk valamit, azonnal látható eredményt kapunk. Ugyanakkor így van ez a szellemi és lelki, valamint minden energetikai szinten is, minden pillanatban hatunk és hatások alatt vagyunk, akár észleljük az összefüggéseket, akár nem. Minden OKKAL történik, és semmi sem történik az univerzális törvényeken kívül.

A RITMUS törvénye

Minden ciklikusan és időhöz kötötten zajlik az univerzumban.

Ahogyan az áramlás törvényében megjelent a folyamatos mozgás, a fraktáltörvényben a minták ismétlődnek, ugyanúgy jellemző világunkra a ciklikusság. Mindennek megvan a maga sajátos, rá jellemző ritmusa. Ebből azonban az is fakad, hogy minden a megfelelő ütemben zajlik, és a megfelelő pillanatban mindennek eljön az ideje.

POLÁRIS VALÓSÁG

A CSELEKVÉS törvénye

Tevékenységek és megnyilvánulások által éljük itt ezt az életet.

A belső szándékból (és nem az akaratból) fakadó tetteknek sokszoros teremtő ereje van; ugyanakkor nem biztos, hogy bármilyen erős belső szándék létrejön a fizikai valóságban cselekvés nélkül.

A céljaink eléréséért aktívan is cselekednünk kell, lépéseket kell tennünk, nem elég csak a vonzás törvénye mentén a csodára várni. A csodák a cselekvő szeretetben, a kapcsolódásokban születnek.

Ugyanakkor van egy olyan aspektusa is ennek a törvénynek, hogy a megfelelő mennyiségű belső energia, INDÍTTATÁS törvényszerűen átfordul valamilyen szintű cselekvésbe. (Akár egy gyermeknemzés, akár egy haragos pillanatban véghezvitt ajtócsapásra gondolunk, megérezhetjük ennek igazságát.)

A POLARITÁS törvénye

A fizikai érzékelés a dualitás keretein belül valósul meg.

Minden, ami a fizikai világunkban megnyilvánul, illetve az öt érzékszervünkön keresztül érkezik hozzánk, az duális jelleget ölt, azaz ellentét-párokra osztottan van jelen. Az ellentétek természetükben azonosak, de mértékükben eltérőek. Létezik jó és rossz, fény és sötétség, és a kellemes dolgokat azért tudjuk annak érzékelni, mert ismerjük a kellemetlent.

A NEMEK törvénye

A dualitás legfőbb, a létezés minden síkján, mindenben megnyilvánuló aspektusa a férfias és nőies minőség kettőssége.

A férfias minőség a kiáradás, kifejezés irányába mutat, míg a nőies a benyomások és befogadás felé. Hosszasan lehetne taglalni, a lényeg, hogy mindenben megnyilvánul valamilyen mértékben mindkettő, és önmagában egyik sem életképes. Csakis akkor teremthető haladás és kiteljesedés, ha a két minőséget egyensúlyba hozva, együtt működtetjük.

Az EGYENSÚLY törvénye

Lét-nemlét szüli egymást, s végül minden a nyugalomba tér vissza.

Ha valami (bizonyos nézőpontból) kibillen az egyik irányba, annak ugyanakkor létezik a másik pólusú kibillenése is; mert egyensúly van az egységben, minden pillanatban és minden szinten. Továbbá minden az egyensúly, (majd véglegesen az EGYSÉG) irányába törekszik, még a KARMA (hatás) törvénye is az idő távlatain átívelve ezt a célt szolgálja.

Univerzális emberi nézőpont

Összefoglalom a fentieket a saját, személyes nézőpontomból.

***

ISTENI EGYSÉG

Az isteni INTELLIGENCIA az egyetlen rendező elv, ami mindenben megnyilvánul, minden szinten mintákat, ismétlődéseket hozva létre, az idő dimenziójában is ciklusokat alkotva.

Az isteni ÉLTETŐ SZERETET pedig az egyetlen létező univerzális energia-forrás, minden ebből fakad, és ehhez igyekszik visszatérni.

Ez a kettő minden energiaminőséget magában foglal (ahogyan a fehér fényben is ott vannak a szivárvány színei), minden létezőt áthat. Ellen-energiája igazából nem létezik, hanem csak árnyalatai, mértékei, valamilyen szintű arányai és hiánya.

Ebből következik az is, hogy mindig a magasabb töltöttségű felől áramlik az energia az alacsonyabb felé. Másképp nem történhet.

 

SZEMÉLYES FELELŐSSÉG

Minden meggyőződésem, szándékom, szavaim és tetteim hatást gyakorolnak az egészre; mindaz, ami ÉN vagyok. Ezt a hatást vagy tapasztalom előbb-utóbb, vagy sem, de ha megérzem ennek mentén nem csak a tetteim, hanem a saját magam jólléte feletti felelősség súlyát, illetve hogy ez az, ami felett teljes kompetenciával rendelkezem, akkor biztosan fogok tudni afelé haladni, hogy felelősségteljes felnőtté válva egyre szabadabban és igazabban éljek, továbbá mások (akár a bolygó) irányába is empatikusabbá válok. Végeredményben pedig csak így maximalizálhatom a külvilágomban kívánt változások előmozdítását.

Ha teszek a saját testi-lelki-szellemi jóllétemért, tehát emelem az energiaszintemet, a rezgésszintemet, akkor a (vonzás törvényének mentén) a pozitív visszajelzések, kellemes életesemények is sokasodni fognak, ráadásul a kihívásokkal is könnyebben megküzdök. Ugyanakkor a cselekvőerőm működtetése elengedhetetlen a teremtéshez, és csakis az emberi kapcsolataim viszonylatában teljesíthetem ki önmagam, akár szűkebb (család, barátok), akár tágabb (szociális, társadalmi) értelemben.

Mindig sokféle perspektíva van mindenre, ami velem történik, s ha képes vagyok nyitottá válni új nézőpontokra, képessé válhatok az elfogadás és a hála segítségével javítani az életminőségemen. Az élet minden akadálya lehetőséget adhat arra, hogy fejlődjek, meghaladjam eddigi gondolkodási, érzelmi és viselkedési szokásaimat.

Törekszem a helyzetek elfogadása felé, mert csak alázattal, a jelen pillanat IGEN-jébe megérkezve tudnak új nézőpontok nyílni bennem, felfedve a tágabb összefüggéseket.

Tudom, hogy minden, amivel találkozok, saját isteni természetemnek és/vagy saját személyes életfeladatomnak állít tükröt. Ha valakiben valami zavar, és ez a minőség túl gyakran, túl közel jön hozzám, akkor azzal biztosan dolgom van még. Dolgom felismerni és helyére tenni önmagam emberi természetének potenciáljában, a saját életutam (és lélek-utam) láncolatában.
Kitisztítva, meggyógyítva, megbocsájtva és megértve, szabad akaratomból dönthetek úgy, hogy az adott minőséget soha többé nem fogom magamban a cselekvés mértékéig fel-energetizálni, s mindent megteszek azért, hogy másokban is tisztuljon. Mert az elfogadásból is származhat szeretetteli intelem, és mert tudom, hogy azok az élethelyzetek, amik körém rendeződnek, nem a véletlen művei, hanem pontos leképeződései az isteni igazságnak, melyben saját magam iránti tiszteletből felelősségem önmagam legteljesebb valóságát feltárnom.  

~~~~~~~

Transzcendens tudatszintek

Az anyagba ágyazódó tudat – ahogyan a személyiség tárgyalásánál is utaltam rá – nem ér véget ott, ahol a személyiségszintek véget érnek, és emberi testben is képessé válhatunk betekinteni az anyagi világon túlra. Sokunkkal meg is történik ez életünk során néhányszor, spontán módon. Akár egy-egy kiemelkedően örömteli pillanatban, akár bármilyen meditációban vagy transzot előidéző gyakorlatban, a lehetőségek tárháza színes és a feltárulkozó világ végtelen(nek tűnő).

Valójában emberi nézőpontból nincs olyan éles határ személyiségi szintek és transzcendens szintek között, mint amilyet látszólag húzunk, mégis, a személyiségszintek az anyagi világban való eligazodásunk és megnyilvánulásaink fázisait írják le, míg a most felvázolásra kerülő transzcendens tudatszintek a kollektív tudattér egyes rétegei, ahol már fokról-fokra szertefoszlik a különálló én-érzés. Ezek úgynevezett transzperszonális szintek (Wilber), vagy mondhatnánk, hogy a megvilágosodás fázisai, az egység-élmények, csúcsélmények színterei.

Mivel ezek szavakkal bajosan körülírható élményekben nyilvánulnak meg, én most itt lehetőleg közérthető támpontokat igyekszem adni.

7. Okkult vagy pszichikus szint

Talán a leggyakoribb tapasztalás, ami ide kapcsolódik, amikor az ember egy kis időre átéli, hogy eggyé válik a természettel, annak egy megfigyelt részével; de a legkülönfélébb látomások és az isteni jelenlét színes és magasztos megtapasztalásai is itt bontakoznak ki.

Itt találhatóak az alapvető okkult világterek: szellemvilág, előző életek információi, stb.; tehát főleg ezen a síkon dolgoznak a sámánok, a médiumok, a szellemgyógyászok, stb.

Ide felkapcsolódva alakulnak ki azok a különleges képességek, mint az "aura látás", tisztán érzés, tisztán hallás, kézrátétes gyógyítás, stb.

Ide sorolható az a "mező" is, ami a transzgenerációs információkat tartalmazza, amit többek között a családállítás módszere is használ.

8. Szubtilis szint

Ennek a szintnek a megtapasztalásai még az előzőnél is kifinomultabb és globálisabb jelleget öltenek.

Itt találkozhatunk az archetipusok minőségeivel, a világunk alapvető formáival, istenségeivel; és a kollektív szintű energiaáramlatokkal, amik téren és időn át a teremtés kezdete óta gyülemlenek (pl. az anyaság megtapasztalásának minden szintje, háborúk emberi szenvedései, stb.)

9. Kauzális szint

Dimenzionális teremtő-alap, a kreatív talaj a mindenségben.

Ez már egyfajta üresség-állapot; itt lakik ISTENI ÖNVALÓNK, a tiszta ÉN, aki tanúja életutunknak, életutaink láncolatának, s akiben mégis nincsen már semmilyen szándék vagy gondolat, csak feloldódás a nirvánában.

10. Non-duális szint

A végső EGYSÉG megtapasztalása, amikor az elkülönülés utolsó morzsája is lehull rólunk, s megérkezünk oda, ahol Buddha azt mondta: "A forma üresség, az üresség forma."

A SZELLEMVILÁG

Fontosnak tartom még alap szinten beszélni arról az igen kényes témáról, ami a szellemvilágot, az itt ragadt lelkeket, megszállókat és egyéb entitásokat illeti. (Személyes érintettségem okán is ez egy lényegi – mondjuk úgy, alaposan megjárt – téma számomra.)

Egy háromévesen elszenvedett trauma hatására kis időre kiléptem a testemből, ezért a világ kézzel nem fogható, szemmel nem látható része mindig is valamelyest nyitva maradt előttem. Sokáig persze senkivel nem tudtam érdemben beszélni a szokatlan tapasztalásaimról, és gyerekként nagyon sokat féltem az érzékelt szellemalakoktól, különösképpen azután, miután szembesültem vele, hogy ők gond nélkül áthatolnak az épített falakon is.

Mielőtt további borzongás-fokozásra képes információkat közölnék, szeretném leszögezni, a célom éppen az, hogy eloszlassam a félelmeket, és lehetőleg tiszta vizet öntsek a poharakba...

Az első és legfontosabb, amit érdemes mindenkinek tudatosítania magában – főleg, ha tapasztalt már bármi megmagyarázhatatlant, ijesztőt, vagy csak szimplán fél a szellemektől pl. temetőn áthaladva –, hogy a vonzás törvénye rájuk is vonatkozik, ahogyan az összes többi univerzális törvény is. Tehát a félelem energiája például pontosan kaput nyit ahhoz, hogy ők kapcsolódni tudjanak az auránkhoz, – hiszen jelentős részük azért ragadt itt, mert alacsony rezgésű lelki tartalmaik miatt nem tudtak a fény felé fordulni. A fizikai síkon asztrál testben létezni azonban nem igazán lehet energiaforrás nélkül (test, és a testi létezést megalapozó lélek-maggal való kapcsolat nélkül), maximum is 40 nap alatt lemerülnek a tartalékaik. Ilyenkor olyanokká válnak, mint egy tengerben sodródó kókuszdió, aki magára záródva várja, hogy partot érjen valahol...

Bár tapasztalatom szerint ez ritkán fordul elő, mert sajnos általánosságban az élő emberek lelkei sincsenek túl jól a mai világban, így termékeny táptalajt kínálnak a szellemvilág töltekezéséhez is; mégis fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezen energialényeknek a jelentős többsége sokkal-sokkal kiszolgáltatottabb és tehetetlenebb állapotban van, mint ahogy azt a hatásvadász mozikból, regényekből, és babonás túlzásokba bocsátkozó emberi beszámolókból gondolhatjuk. 

Az első és legfontosabb tehát, hogy oszlasd el a velük kapcsolatos félelmeidet. Eredjen akár információhiányból, téves információkból, bizonytalan feltételezésekből, az ismeretlen miatti aggódásból, vagy bárhonnan; Te, mint test-lélek-szellem egységében létező emberi lény, annyival erősebb és hatalmasabb vagy, mint egy itt ragadt lélek (sokszor lélek-szilánk), hogy ennyi erővel egy katicabogártól is félhetnél. Szóval először is, nyugalom!

A legtöbb itt ragadt lélek és entitás egyszerűen csak el van veszve, semmiféle ártó szándék nincs bennük, és igazán képesség vagy erő sem, hogy a fizikai síkra (sem a fizikai testben lévő energia-lényegünkre) komolyan hatni tudjanak. Kapcsolódni tudnak, leginkább csak a külső aurarétegeinkhez, az univerzális törvények által vezérelve, mintegy tehetetlen vasdarab, akit magához vonz egy nagy mágnes.

Az igazsághoz hozzá tartozik ugyanakkor, hogy ha kapcsolódva vannak, akkor valamilyen szinten befolyásolnak bennünket, ami legtöbbször abban nyilvánul meg, hogy felerősítik a saját diszharmóniánkat (kellemetlen érzéseinket, gondolatainkat, reakcióinkat), s mivel az energiánkból töltekeznek, érezhetjük magunkat fáradtabbnak, akár zavartabbnak is; valahogy furán. Tapasztalatom szerint ezek az alap szintű "megszállottságok" hétköznapi jelenségnek tekinthetők, és 20-30 esetből van csak 1 olyan, ahol komolyabb szakértelemre és munkára van szükség a tisztításhoz.

Mit tehetsz, ha úgy érzed, van rajtad néhány ilyen "potyautas"?

Alap szinten mindenki képes magát megtisztítani, főleg a megfelelő információk birtokában, így az alábbiakban megosztom majd az általam ismert legtisztább, legegyenesebb utat, hogy te is kipróbálhasd.

Olykor azonban elkél a szakértő segítség, a továbbiakban összeszedtem néhány gyakori példát.

Általában hogyan lehet "összeszedni" megszállókat, és miféléket?

1. Bárhol, saját diszharmonikus rezgéseid által

A fentiekben erről esett szó, ha érzel magadban kellő erőt, akkor ezeket könnyen ki tudod magadnak tisztítani.

Előfordulhat azonban, hogy valami miatt eleve legyengült energetikai állapotban vagy egy ideje (gyász, betegség, függőségek, trauma, stb.), és talán el sem tudod különíteni, mi az, ami saját jogon nyomja a lelked, és mi az, ami már összegyűjtött "asztrál-piszok". Gyakran a függőségek is azért hatalmasodnak el valakin az évek alatt, mert begyűjt néhány "potyautast", akiknek az adott szerrel kapcsolatos kiéletlen vágyaik kényszerítő erővel súlyozzák a cselekvést. Ilyenkor az illető valóban nem teljesen ura saját magának, és a leszokással kapcsolatos sikertelen próbálkozások miatti bűntudat és szégyen csak tovább rontja a helyzetet.

2. Elhunyt rokonok, családtagok

Ha úgy érzed, valamely elhunyt családtagod van veled, az első és legfontosabb kérdés, hogy vajon te hívod-e őt meg az érzéseiddel, gondolataiddal, esetleges lezáratlan ügyek miatt? Ha ilyesmiről van szó, azt valószínűleg érezni fogod, és ha sikerül magadban megtalálni a kötés okát, és tisztázni, feloldani azt, akkor őt is át tudod majd segíteni a lenti gyakorlattal. (Feltéve, hogy más családtagokkal nincsenek hasonló ügyei.)
Fontos tudnod, hogy szinte biztosan mindkettőtök számára az szolgálja a legfőbb jót, ha ez meg tud történni. Az ilyen helyzetekből való továbblépés még nem jelenti egyenesen azt, hogy soha többé nem fogsz tudni kapcsolatba lépni vele, vagy nem fog tudni tovább támogatni valamiben, sőt! Olyan esettel is találkoztam már, amikor egy rokon igencsak korlátozó energiákkal hatott valakire, s a tisztítások után, egy kis idő elteltével finoman támogató energiákkal tért vissza, a szükséges pillanatokban. A megbocsájtás és a kegyelem csodálatos átalakulásokat képes elindítani mindkét fél lelkében, ezért ha egyedül nem megy az elengedés, nagyon megéri segítséget kérni.

3. Módosult tudatállapotban

Akár baleseti sokk, altatásos műtét esetén, vagy spirituális körökben is!

Bár a különböző tudatmódosító szerek is általánosságban rossz hatással vannak az energetikai rendszerünkre – fajtától és mennyiségtől függő mértékben; akár az alkohol is! –, ezzel azért a legtöbben tisztában vagyunk, és nem élünk ilyesmivel, vagy csak mértékkel. (Lejjebb még lesz szó a függőségekről.) Egy-egy "buli" után is hasznos lehet a lenti tisztítást elvégezni magadon, főleg, ha pár nap (vagy hét) után is még kicsit furcsán érzed magad, és nem tudod igazán hova tenni, mitől.

Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amiket nem tudunk kikerülni (baleset, műtét); illetve olyanok is, amikor jóhiszeműen és gyanútlanul részt veszünk valamilyen szeánszon, dobkörön, bármilyen önismereti folyamatban, ahol aztán furcsa állapotban szokatlan dolgokat tapasztalhatunk.

Az első esetben az tud komplikációt okozni, hogy ha valamilyen okból kifolyólag a lelked kilép a testedből, akár csak néhány pillanatra is, akkor az egyébként ártalmatlan kis potyautasok bejuthatnak a testig, kapcsolatba lépve az idegrendszerrel, így akár "belső megszállókká" válhatnak. (Hiszen az aurád, ami az energetikai védőpajzsod, főképp a lelked és szellemed energiatere, s ha a testtől eltávolodik, akkor azt semmi nem védi asztrális és mentális értelemben.) A belső megszállottság is sokféle lehet, de ezt már egészen biztosan észre lehet venni magunkon vagy a családtagunkon, barátunkon, mert furcsa viselkedési rendellenességeket okoz. Magunkon tapasztalhatunk olyan pillanatokat, amikor "mintha nem is én lettem volna", vagy teljesen szokatlan érzelmi reakciókat; belső hangokat, gyakran szorongást, hangulatváltozásokat, esetleg emlékezetet-kiesést. Ilyen esetben mindenképpen segítséget kell kérni! (Sokszor klinikai patológiák hátterében is ez áll, pl. többszörös személyiségzavar, skizofrénia, stb.)

Ami a szeánszokat, spirituális köröket, vagy akár önismereti programokat illeti, nehezen tudok jobb támpontot adni a saját belső iránytűdnél. Egyáltalán nem szeretnék senkit lebeszélni arról, hogy járjon bármilyen spirituális vagy önismereti körbe, sőt! Inkább szorgalmazni igyekszem. Arra érdemes odafigyelni, hogy összességében energikusabbnak, könnyebbnek, összeszedettebbnek érzed-e magad utána, vagy sem. Persze, ha mély-önismereti, terápiás munkában vagy éppen, akkor átmenetileg indokolt lehet, ha szétesel, nehezebben vagy egy kis ideig. Ha viszont egy sámán-zenélős vagy bármilyen más jellegű spirituális programra mész el, és utána (érthetetlen módon) napokig levert és enervált vagy, akkor ott könnyen lehet, hogy nem éppen a megfelelő mederben voltak tartva a behívott energiák, és ezek bizony sokszor már nem csak az alapszintű entitások, amikről eddig beszéltem. Persze, mindennek megvan a maga helye és létjogosultsága az univerzumban, és az elsődleges kérdés a Te szempontodból főként az, hogy Neked mi dolgod a begyűjtött tapasztalásokkal. (Első körben mindenképpen annak az embernek érdemes jelezni az állapotodat, aki a programot tartotta, és csak azután nézni más segítség után, ha nem vagy békében az eredménnyel.)

4. Egyéb – "karmikus ügyek"

Bár a fenti esetekben is csak akkor történhet velünk kellemetlenség, ha egyébként karmikusan és energetikailag is megvan hozzá a "belépőnk", fontosnak tartok jegyezni egy "EGYÉB" kategóriát.

Számtalan eset lehetséges még a mentális és asztrális befolyásoltságra, de az interneten való megosztásba részemről ennyi fért bele.

Vannak egyenként felfejtendő történetek, és itt említeném meg, hogy amikor valakinek életfeladata volna spirituális irányban képződni és dolgozni, egészen addig "kapni fogja az áldást", amíg rá nem lép az ösvényre.

Tisztítás önmagadnak

Felkészülés

Ami a különböző fizikai szintű rituálékat illeti, ezekre nem feltétlenül van szükség. Persze, szerencsés, ha leülsz egy nyugodt, csendes környezetben, és ha van rá mód, én is szívesen gyújtok egy mécsest, de valójában nem ezeken múlik az eredmény. Szóval nyugodtan csinálj bármi olyan előkészületet, amitől nagyobb biztonságban érzed magad, vagy ami által biztosabbnak érzed a sikert, vagy csak olvass tovább. Az a lényeg, hogy Te magad megérkezz oda, hogy "oké, kezdhetjük!".

1. Figyeld egy kicsit a testedet, a légzésedet, érkezz meg magadhoz!

2. Kapcsolódj össze a lelkeddel, és szólítsd meg "felső ÉN"-edet, vagy szellemedet
(amelyik elnevezés jobban tetszik)

Nem kell, hogy bármit érezz, a legjobb, ha elvárás-mentes maradsz azzal kapcsolatban, hogy mit fogsz tapasztalni.
Az akarat nem visz messzire, sokkal célszerűbb, ha a tiszta szándékot és a hajlandóságot keresed magadban azzal kapcsolatban, hogy itt és most összerendeződsz, amennyire csak lehetséges.

Ha úgy jobban esik, gondolj egyszerűen csak arra, hogy TEST-LÉLEK-SZELLEM EGYSÉGE VAGYOK.

3. Kapcsolódj össze a Földdel

Ha szoktál meditálni, és van bejáratott módszered, csinálhatod úgy; akár elképzelheted, ahogyan a gyökér csakrádból és a talpaidból (talpcsakrákból) gyökereket eresztesz a Föld magjába; vagy csak elképzeled, hogy szereted a Földet, a természetet, a gyümölcsöket, amit ad.

Itt is a szándék a lényeg, hogy ÖSSZEKAPCSOLÓDOK FÖLD ANYÁVAL.

4. Kapcsolódj össze a Nappal

Ha van gyakorlatod, korona csakrából indulva is megteheted, de az is jó, ha elképzeled magadban a napot, ahogyan süt, éltető fényével felmelegít, megtisztít, bevilágítja az előtted álló utat, a körülötted lévő tájat.

ÖSSZEKAPCSOLÓDOK NAP ATYÁVAL.

5. Jelentsd ki:
TISZTA, SZERETŐ SZÁNDÉKKAL VÉGZEM EZT A GYAKORLATOT, A LEGFŐBB JÓ ÉRDEKÉBEN.

A TISZTÍTÁS

6. Kérj egy fényoszlopot magad köré, csak a tisztítás idejére!

Tiszta, fehér fényoszlopot, melyben egy kettős örvény van (egy lefelé és egy felfelé csavarodó), s aminek a középpontja a tested középpontjában van.

7. Kérj bele segítőket, kísérőket!

Saját valódi lényed mindenségben elfoglalt kapcsolati hálójában egészen biztosan vannak elsődleges segítőid, akiket leggyakrabban őrangyalok néven nevezünk, s akik leginkább akkor tudnak feltölteni téged erővel, ha kéred. (Érdemes tehát igénybe venni ezt a lehetőséget, akár bármikor máskor is, ha úgy érzed, egyedül nem találod a kiutat valamiből.) A kísérők pedig az itt ragadt lelkeknek segíthetnek a tovább jutásban.

8. Kérd be a KEGYELEM, a MEGBOCSÁJTÁS, és a MEGSZABADULÁS energiáit!

Csak gondolj rá, ha érzed, az bónusz!

9. Jelentsd ki, hogy itt és most elengedsz minden olyan entitást, bármilyen szintű energia-lényt, akinek a jelenléte a rendszeredben már nem szolgálja a legfőbb jót,
és kérd meg a kísérőket, hogy segítsenek őket leválasztani rólad,
és kísérjék őket az ISTENI REND SZERINT SZÁMUKRA MEGFELELŐ HELYRE!

(Bárhol legyen is az ő helyük, oda kerüljenek. Mi emberek, az elménk korlátolt világából nem tudjuk azt megítélni. Az ő helyük ott van, ahol a legjobban tudnak fejlődni, – lehetőleg gyógyulni és tisztulni.)

Akár elképzelheted, hogy szürke füstökként, vagy sötét felhőként eltávoznak tőled ezek a nehéz energiák, s közben lehetőleg gondolj rájuk szeretettel, vagy próbálj hálás lenni a távozásukért; megköszönheted a tapasztalást, amivel gazdagítottak, hogy erősebbé és magabiztosabbá tettek. Örülj, te most megtisztulsz, megkönnyebbülsz, ők pedig végre tovább tudtak lépni, van esélyük végre tovább fejlődni.

Ezen a ponton is a tiszta szándék és a hajlandóság a lényeges, hogy ez történjen meg!

10. Képzeld el, ahogyan a rendszeredben
feltölti az utánuk maradt "lyukakat" a fény és a szeretet!

Engedd meg, hogy ez a fényoszlop, ami most körülvesz, feltöltsön téged, a legteljesebben, amennyire csak képes vagy most befogadni! Úgy is érezheted, hogy árad a kegyelem, rád is. Nyugodtan maradj ebben benne, amíg jól esik!

11. Köszönd meg minden segítőnek a közreműködést, kérd, hogy zárják a teret,
és köszönd meg magadnak is!

Elképzelheted, ahogyan a fényoszlop eltűnik, minden visszarendeződik a hétköznapi állapotba, és érezd meg, milyen most lenni!
Örülj, és légy hálás magadnak, amiért ilyen bátran és ügyesen elvégezted a gyakorlatot!

Ha személyes támogatásra, egyedi útmutatásra van szükséged, itt érhetsz el:

Az oldalon található tartalmat folyamatosan bővítem.

Ha értesülni szeretnél a kiegészítésekről, legfrissebb írásokról,
kövesd a Pszichologika FaceBook oldalát: